Egy gombolyag emlék — hogyan lett a horgolásból a lelkem menedéke

Sosem gondoltam volna, hogy egyetlen gombolyag fonal ennyire megváltoztathatja a napjaimat. A horgolás számomra több lett, mint hobbi: egy kis sziget a rohanó világban, ahol végre csak a kezem és a gondolataim léteznek. Ebben a bejegyzésben elmesélem, hogyan talált rám a horgolás, és miért jelent nekem annyit a mai napig.

Az első találkozás

Gyerekkoromban a nagymamám horgolt takarokat, és emlékszem, mennyire csodáltam a keze mozdulatait. Akkor még csak néző voltam, de a fonalak illata és a készülő minták szépsége már akkor is megfogott. Aztán felnőttként, két kisgyerek mellett kerestem valamit, ami kikapcsol, feltölt és segít egy kicsit újra önmagam lenni — ekkor került elő újra a horgolótű.

Miért lett szerelem első öltésre?

A horgolásban van valami varázslatos: ahogy a kezed alatt alakul a minta, és a színes fonaldarabokból egy idő után valami kézzelfogható, szép és saját készítésű dolog születik.
Ráadásul:

• megnyugtat, mert egy-egy hosszabb nap után jólesik leülni és csak a fonalat figyelni.
• kreatív szabadságot ad, hiszen bármit kitalálhatsz.
• és van benne egy kis múltidézés is — visszahozza a régi idők hangulatát, de közben teljesen modern formába önthető.

Kedvenc projektjeim mögötti történetek

Mesélhetnék arról a táskáról, amit a legjobb barátnőmnek készítettem, miközben a terhessége alatt minden nap üzentünk egymásnak. Vagy arról a szőnyegről, amit egy nyári este kezdtem el, amikor nem tudtam aludni, és másnap hajnalban már a gyerekek másztak rajta ( ez a szőnyeg látható a fenti képen).

És persze mesélhetnék arról is, milyen érzés volt, amikor eladtam életem első horgolt táskáját. Az a pillanat, amikor valaki nemcsak megnézte, hanem tényleg megvette… leírhatatlan. Még most is emlékszem, mennyire remegett a kezem, amikor becsomagoltam.

De a legőrültebb történet talán az volt, amikor egy bejegyzésem hatására hirtelen 48 táskára kaptam megrendelést. Azóta sem értem pontosan, hogy történt, és valószínűleg nem is lesz még egy ilyen pillanat az életemben… de remélem, hogy sok ehhez hasonló szép élmény még vár rám. 😊

A horgolás ma — és a valóság

Persze az élet közben mindig hoz váratlan fordulatokat. Őszintén megmondom, hogy nem mindig tudok úgy haladni a saját social media oldalam frissítésével, ahogyan szeretném, és sajnos ez néha a vállalkozást is háttérbe szorítja a mindennapi teendők mellett. Három gyerek, háztartás, munka — és még valahol én is ott vagyok a listán.

De most úgy érzem, hogy ismét rengeteg apró ötletem van, amiket alig várok, hogy megvalósítsak. Igen, igen, dolgozom azokon a mintákon is, amikről már annyiszor írtam — csak hát na… jó lenne, ha 24 óra helyett mondjuk 30 lenne egy napban, hogy minden beleférjen. 😅

Ne gondold túl a kezdést! Fogj egy gombolyag fonalat, egy tűt, és kezdj el horgolni. A legszebb történetek így indulnak.